Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
A bakterológia története képes leírás - Baktériumok.tlap.hu
részletek »

A bakterológia története - Baktériumok.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: bakteriumok.tlap.hu » A bakterológia története
Keresés
Találatok száma - 8 db
A mikroszkóp felfedezése

A mikroszkóp felfedezése

Rövid írás a mikroszkóp feltalálásáról, fejlődéséről. A mikroszkóp története 2006-06-06 20:24:43 Sajnos nem lehet tudni pontosan, hogy ki a mikroszkóp feltalálója. Ennek a fontos eseménynek a pontos idejét senki sem jegyezte le. A holland Hans Janssent és fiát Zacharias Janssent mondják az összetett mikroszkóp feltalálóinak. Állítólag 1590-ben alkották korszakalkotó felfedezésüket, de a dátum valószínűleg nem pontos. A Janssen-féle mikroszkóp mindössze két nagyítólencséből áll. 1608. októberében a szintén holland származású Lippershey nevű szemüvegkészítő szabadalmi oltalmat kért a holland kormánytól találmányára, ami egy távcső volt. Az szabadalmat azonban nem kapta meg, mert vele egy időben többen kérték ugyanezt.

Antony van Leeuwenhoek

Antony van Leeuwenhoek

A németalföldi Delftben látta meg a napvilágot tekintélyes polgári család sarjaként. Apja halála után anyja köztisztviselői pályára szánta, de az iskolát tizenhat évesen otthagyta, és beállt inasnak egy amszterdami szatócshoz. Huszonegy éves korában visszatért szülővárosába, megnősült, megnyitotta saját posztóboltját és közösségi szolgálatba lépett.

Carl Woese

Carl Woese

A kiváló tudós a mai napig az egyik leghíresebb amerikai egyetem (University of Illinois at Urbana-Champaign) mikribiológia professzora. Munkásságáért 1992-ben megkapta a Leeuvenhoek érmet, amely a mikrobiológia tudományának legnagyobb kitüntetése. Az amerikai mellett tagja a svéd és az angol tudományos akadémiának is.

Joseph Lister

Joseph Lister

Orvosi képesítését 1832-ben szerezte a londoni Egyetemi Kollégiumban. A Királyi kórház sebésztanára lett Glasgowban. Megdöbbentette az operált betegek magas halálozási arányszáma. A fertőzés, az üszkösödés gyakori következményei voltak az operációknak. Lister tisztán tartatta kórtermeit, de ez nem csökkentette a halálozási arányszámot. Lister 1865-ben elolvasta Pasteur egyik tanulmányát és megismerte belőle a kórokozó baktériumok elméletét.

Louis Pasteur

Louis Pasteur

Ő bizonyította be, hogy a mikroorganizmusok erjedést és betegségeket idézhetnek elő, ő dolgozta ki és használta először a veszettség, a lépfene és a baromfivész elleni védőoltást. Ő mentette meg Franciaország (és számos más ország) sör-, bor- és selyemiparát. Nevéhez fűződik a pasztőrözés. Sztereokémiai felfedezései is jelentősek. Tímárcsaládból származott. Ifjúkorában a rajzoláson kívül szinte semmi sem érdekelte, 1843-tól azonban a híres párizsi École Normale Supérieure hallgatójaként elmélyedt a természettudományos ismeretekben. 1847-ben doktorált és a következő évben már fontos felfedezéssel hívta fel magára a figyelmet: a tudományos akadémián arról számolt be, hogy bizonyos vegyületek kétféle alakban jelenhetnek meg, és a kétféle molekula egymás tükörképi párja. Pasteur a szőlő erjedésekor keletkező borkősav és az azonos összetételű 'racémsav' krisztallográfiás vizsgálatával jutott a nevezetes következtetésre.

Hirdetés
Paul Ehrlich

Paul Ehrlich

1910. március 3-án a Magdeburgi Orvosi Társaság pszichiátere, Konrad Alt bejelentette, hogy egy frankfurti kollegájuk, név szerint Paul Ehrlich 27 szifiliszes embert sikeresen kezelt egy új gyógyszerrel. Az 1490-es években jelent meg a szifilisz, mint súlyos, legtöbb esetben halálos kimenetelű nemi betegség. Forrai Judit a Rubiconban megjelenő A bujakór története című cikkében a következőket írja a vérbaj eredetével kapcsolatban: A szifilisz eredetét a mai napig nem ismerjük pontosan. A 16. század tudósai: Fracastorius, Fallopius, Fernelius és Girtanner szerint a kórokozókat Kolumbusz hajóival hozták át Európába. Mások szerint Itáliában és Dániában már 1483-ban dühöngött a szifilisz. Voltak, akik éppenséggel azt állították, hogy e fertőzést Kolumbusz hajósai vitték át Amerikába, átadva a betegséget az ottani népességnek.

Semmelweis Egyetem Áok Orvosi Mikrobiológiai Intézet

Semmelweis Egyetem Áok Orvosi Mikrobiológiai Intézet

A Bakteriológia oktatását Hőgyes Endre indította el az Egyetemen 1883-ban a kórtannal közös tantárgy és intézet keretében. Az Intézet igazgatói: Hőgyes Endre (1883-1906), Preisz Hugó (1907-1931), Belák Sándor (1932-1947), Faragó Ferenc (1948-1950), Alföldy Zoltán (1950-1974), Nász István (1974-1994), Ádám Éva (1994-1995), Anderlik Piroska (1995-1996), Rozgonyi Ferenc (1996-2003), Nagy Károly (2004-). A Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának Általános Kórtani és Bakteriológiai Intézetét 1947-ben választották ketté külön, önálló Kórtani és Bakteriológiai Intézetre. Ekkor hirdették meg a Bakteriológia önálló oktatását, mint arról az Egyetem 1947 első félévére kiadott tanrendje tanúskodik (lásd kép). Az önálló Intézet első igazgatójává Faragó Ferencet nevezték ki 1948. június 7-én. Ettől az időponttól kezdve az Intézet szervezetileg is elkülönült a Kórtani Intézettől és rövidesen felvette a Bakteriológiai és Immunitástani Intézet, majd pedig 1950-ben a Mikrobiológiai Intézet nevet. 2001-től kezdődően az Orvosi Mikrobiológiai Intézet elnevezést kapta. A Hőgyes Endre utcából az Intézet 1978-ban költözött a NET IX-X-XI. emeletére

Semmelweis Ignác

Semmelweis Ignác

1865. augusztus 13-án 47 éves korában a döblingi idegszanatóriumban elhunyt Semmelweis Ignác, a 19. századi orvostudomány egyik leghíresebb szülész-nőgyógyásza. A gyermekágyi láz kórtanát megfejtő Semmelweist az anyák megmentőjének is nevezik. 1818 júliusában Budán született egy jól prosperáló üzlettel rendelkező kereskedő ötödik gyermekeként Semmelweis Ignác, a 19. századi orvostudomány egyik leghíresebb szülész-nőgyógyásza.

Tuti menü